2018. február 27., kedd

Sienna Cole - Négyszáz nap szabadság

     



Elképzelted már, milyen lenne egyszerűen kilépni az életedből?
Magad mögött hagyni mindent?
Dena egy jó nevű londoni reklámügynökségnél dolgozik, és minden vágya, hogy fényes karriert fusson be a szakmájában. A barátja épp arra készül, hogy megkéri a kezét, Dena azonban hallani sem akar a házasságról. Jason a cég nőcsábásza, igazi életművész, akinek mindig lapul egy vicc a tarsolyában. A bohócjelmez mögött azonban régi sérelmek lappanganak. A hallgatag és megközelíthetetlen Patrick áll az ügynökség élén, és egy nap ő örökli az egész reklámbirodalmat. Házassága zátonyra fut, mikor megtudja, hogy a felesége megcsalja.

Mindhármuk élete gyökeres fordulatot vesz, amikor egy ártatlannak induló hétvégi kiruccanás szenvedélyes afférba torkollik. A rendhagyó, titkos viszony felforgatja mindennapjaikat, melyek már egyikük számára sem ígérnek boldogságot. Úgy határoznak, belevágnak életük legnagyobb kalandjába, hogy megtalálják és megtapasztalják a mindannyiuk által áhított szabadságot.

De vajon van-e létjogosultsága egy ilyen kapcsolatnak? Létezik-e korlátlan szabadság? És ha igen, hol kell keresni? Meg lehet-e szabadulni a múlt árnyaitól?

Sienna Cole szenvedéllyel és drámával tűzdelt romantikus története ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az utazás nemcsak lélegzet elállító tájakra kalauzol, de a lélek legmélyebb bugyraiba is elvezet.

                                                        ********

Tudjátok nagyon sokat gondolkoztam,hogy mivel kezdjem az értékelésemet.
Azért esett erre a választásom,mert ezt olvastam legutóbb és még azóta is bennem él.
Általában egy nap alatt kiolvasok mindent amit kéybe veszek,de ez nem ment. Annyi mindent kellett feldolgoznom magamban,míg ezt a könyvet olvastam. Nem tudjátok,de én annyira beleéltem magam ebbe a történetbe,mintha én magam is a főszereplő gárdához tartoznék. Bár ez lehet annak is köszönhető,hogy voltak olyan részek benne,amik velem illetve a körülöttem lévőkkel is megtörtént. 


A borító alapján nem erre a cselekmény leírásra számítottam. Mikor először láttam,azt hittem ez egy újabb romantikus regény. Már az első lapoktól érezhető volt,hogy ez nem mindennapi lesz. Ez a könyv feldolgozza azokat a démonokat,amivel az emberek nap mint nap szembe néznek. Amiket próbálnak elfelejteni,illetve feldolgozni. Olyan sok mindenen keresztül kellett menniük az utazás előtt,amire az elején nem is gondoltunk volna. Patrick volt mindközül a legnívosabb. Ha tehette volna,nem fedte volna fel a titkait Denaék előtt. Az elején nem nagyon szerettem Patrickot,olyan elérhetetlennek tűnt mindig. De a legvégén jobban szimpatizáltam vele,mint Denával vagy Jasonnal. Valószinűleg azért,mert annyira emlékztet egy számomra fontos emberre,aki már nincs közöttünk. 
Viszont imádtam Dena és Jason párosát. . Imádtam a bohóckodásukat. Ők hoztak vissza a könyv holtpontjaiból,amiből akadt jó pár Patrick-nek hála. 


Nagyon szépen köszönöm Sienna,ezt a remek irományt. Mindent leírtál élethűen,ami ilyen helyzetekben tényleg megtörténik,megtörténhet. Alig várom a következő regényeidet. Az elején biztos lesz egy félelem érzésem,hogy mégis mit hoztál össze. De biztos vagyok benne,hogy bármi is kerüljön ki a kezedből,az egy igazi kincs lesz a megsebzett szívűeknek. Nekem ez egy ilyen mű volt. 😇😘


Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom. Különös tekintettel azoknak,akiknek bármi rossz élményük volt gyermekkorukban vagy az életben. Ez a sztori erőt fog adni,hogy tudd mindig van megoldás. Nem csak egy bizonyos út van az életben. Használjátok azt a bizonyos kiskaput.


     

Sienna Cole következő regénye a Lefelé a folyón.  Itt elő tudjátok rendelni:


Köszönöm mindenkinek,aki elolvasta a véleményemet. 😘



2018. február 26., hétfő

Bemutatkozás

Sziasztok!!


A nevem Marianna. És már előre látom,hogy mit gondoltok. Ismét egy új blogger,akinek fogalma sincs hogyan működik mindez. Hogyan kell egy normális cikket összehozni,hogy tényleg olvasható legyen. 
És tudjátok mit? Igazatok van. Soha nem csináltam még ilyet ezelőtt,de remélem idővel minden zökkenőmentesen fog zajlani. És hogy hamar megtanulok mindent ezzel kapcsolatban.

Mint látjátok nem tipikus nevet adtam a blogomnak. Kunyikommandó. Honnan is jött ez? Tudjátok,nagyon sok csoportban bent vagyok facebookon. Ès folyton rágom az írók fülét egy kis megjelenés előtti részért,egy kis kulisszatitokért. A kunyikommandót egyik kedves ismerősöm írta az egyik csoportban. És annyira illik rám,hogy nem is volt kérdés mit kezdjek ezzel a névvel. Ezúton is köszönöm Bakos R. Laurának. 😘


Azt hiszem egyelőre ennyi. Később úgy is rájöttök milyen vagyok.😇

Baráth Viktória - A főnök